A hetvenes-nyolcvanas években egymást követték az újabb ötletek és motorkerékpárok, amelyek nem csak a vásárlók életére voltak hatással, hanem a teljes iparág fejlődésének csapásirányát is meghatározták. Gondoljunk csak az interkontinentális utazómotorok atyjára, az 1976-ban színre lépő Gold Wingre vagy a két évvel később megjelent, sajátos koncepciót megtestesítő CX500-ra, vázában a Honda első V-motorjával. Szintén óriási előrelépésnek számított a márka szakemberei által megálmodott Pro-Link futóműrendszer, hiszen minden addiginál hatékonyabb megoldást nyújtott a hátsó kerék felfüggesztésére. Az 1981-ben bemutatott technikai újítás lényege, hogy a hagyományos, oldalra szerelt rugóstagok helyett egy központi egység viseli a terheket, ami speciális himbarendszer közbeiktatásával kapcsolódik a lengőkarhoz. Ez a konstrukció hatékonyabb csillapítást és precízebb irányíthatóságot garantál, egyszersmind a tömeg-középpontosításhoz is hozzájárul, ugyanis a rugóstag közelebb kerülhet a jármű középpontjához. Nem is csoda, hogy a mai napig megőrizte létjogosultságát, és csak utódja, a Unit Pro-Link felfüggesztés képes felvenni vele a versenyt.