Senki sem tudhatta, hogy az első motoros élmény egy olyan történetet indít el, amely négy motocross világbajnoki címet hoz el a 24 éves Gajser számára, mindegyiket a Honda CRF-en ülve szerezve – és a sikerszériának még messze nincs vége.

Gajser egy motocrossos családból származik, és egy ismerős történet szerint gyerekként mindenhová követte apját. „Motocross versenyző volt, és én is ezt akartam csinálni, amikor felnövök; ő volt az életemre a legnagyobb hatással.”

Mivel fűtötte ez a szenvedély és a családja mindent megtett annak érdekében, hogy Tim versenyezhessen, mindig csak egy dologra kellett koncentrálnia: hogy motocross világbajnok legyen. Nem sokkal a kis Honda XR50-es megcsodálása után megkapta saját motorját, és gyorsan a megszállottja lett – minden nap olyan sokáig motorozott, hogy a leszálló sötétségben sziluettje eltűnt apja vigyázó szemei elől. Lelkes gyermekként mindig sírva fakadt, amikor rászóltak, hogy mára ennyi volt. De a sok gyakorlás meghozta gyümölcsét, és elkezdtek jönni a sikerek: először Szlovéniában, majd pedig jött az európai porond.

Tim, aki 11 évesen már megnyerte a 65 köbcentis Európa-bajnokságot, egyenes úton haladt a sztárság felé, és 16 évesen debütált a világbajnokságon. Ám az út nem volt zökkenőktől mentes.

2013 végén úgy tűnt, hogy nem tud tovább szárnyalni, és a családnak elfogyott a pénze. Mindent arra áldoztak, hogy Tim versenyezhessen, ez egy közös elkötelezettség volt. Ahogy Tim mondja: „Olyan ez, mint a függőség – ez függőség”, és ez az egész család számára bebizonyosodott. „Ez az életem. Úgy értem, nem igazán tudom elképzelni az életet motorok nélkül.”

Álmába vetett szilárd hite és kimagasló tehetsége utat tört magának, és Tim és a Honda útjai ismét látványosan keresztezték egymást. A Honda Giacomo Gariboldival lépett színre, aki mentőövet dobott a szlovénnek, aki teljesen új szintre emelkedett a 243-as számú CRF motorral.

Az első világbajnoki címet alig egy évvel később, 2015-ben szerezte meg a CRF250R nyergében, majd 2016-ban egy szenzációs verseny keretében megszerezte a világbajnoki címet a CRF450R-rel, öt nappal a 20. születésnapja előtt.

A 2019/2020-as szezonban azóta még két kupa következett, de csak két nehéz, sérülésekkel sújtott szezon után. Ahogy Tim elárulja: „Amikor megsérülsz, nem tudsz segíteni magadon – otthon kell ülnöd és várnod, hogy felépülj. És ez lelkiekben is nagyon megvisel, talán még jobban is, mint fizikailag. Nem igazán találtam magam, és nagyon nehéz volt újra hinni magamban.”

Tim 2014. óta minden CRF-et kipróbált, beleértve a kis CRF150R-t is, amikor a Honda fiataljainak segített az edzőtáborokban. Tim és a Team HRC visszajelzései (és sikerei) fontosak voltak a modell fejlődésében, és a motorjába vetett bizalom szerepet játszott abban, hogy újra megtalálta a belső hitét. A kedvenc Hondája? „Az, amelyiket most használom. A Honda valóban hatalmas lépést tett a jelenlegi motorral.” A CRF450R folyamatos fejlesztése révén lehetőség van rá, hogy Tim megszerezze ötödik világbajnoki kupáját.

Az ember mércéje az, hogy amikor a régi iskolája visszahívja, megragadja a lehetőséget és beszél a diákokkal az ambícióik eléréséről, és büszke arra, hogy sikerült elérnie, hogy Szlovénia felkerüljön a motocross térképre és a sport népszerűbbé váljon az országban.

Sőt, most az övé az a motocross pálya Szlovéniában, ahol az egész pályája kezdődött – így reméli, hogy a jövő nemzedékei is olyan nagyot álmodhatnak majd, mint ő. „Régebben a motocross nem volt annyira népszerű Szlovéniában. Most, a sikereknek köszönhetően egyre többen kezdik el követni ezt a sportot, és még a gyerekek is kezdik elhinni, hogy a motocross által sikeresek lehetnek. Amikor azt látod, hogy valami jó irányba változik, büszkeség tölt el, hogy ehhez neked is volt egy kis közöd.”

Szülővárosában, Ptujban a büszke szlovéneknek köszönhetően jól érzékelhető a Gajsert övező rajongás. Ha nem a keményvonalas (és nagyon hangos) Gajser-szurkolók hangja tűnik fel először, akkor minden bizonnyal az élénk piros és sárga családi ház lesz az, amely felkelti a figyelmét – a Gajser család versenyszíneit viselő ház telis tele van a több generáción át ívelő versenyek emlékeivel.

Intenzív verseny- és edzésbeosztása következtében a helyi Tiga243Land pálya azonban egy másik kulcsfontosságú célt is szolgál a szupersztár számára: „Az is fontos, hogy néhanapján csupán örömből motorozzunk, csak jól érezzük magunkat. Nem igazán az eredményekre koncentrálni, hanem csak szórakozni a barátokkal, vagy ilyesmi.”

Így talán nem meglepő, hogy ez a karizmatikus, 25 éves versenyző mindig vidáman mosolyog. „Amikor mosolyogsz, amikor boldog vagy, tudod, hogy élvezed és szereted, amit csinálsz, és nem azért vagy ott, mert muszáj ott lenned, hanem azért, mert ott akarsz lenni.”

És akár szórakozásból, akár versenyből motorozol, ez mindig jó dolog.