A Honda hosszú útja a Formula–1-ben

A Honda illusztris múltra tekint vissza a Formula–1-ben. A jelenleg versenyző F1-es csapatok és motorgyártók közül csupán néhány büszkélkedhet hasonló pedigrével, és rendkívül kevés másik cég van jelen ilyen régóta a sportágban. Hamarosan azonban elbúcsúzunk a versenysorozattól: a Honda a 2021-es szezon végén távozik a Formula–1-ből. Ezért szeretnénk elmesélni, hogy mit ért el a Honda a Forma–1-ben, és elmondani, hogy miért hagyjuk magunk mögött a bajnokságot.

Mit érdemes tudni a Honda Formula–1-es történelméről?

A Honda lenyűgözte a Formula–1 világát, amikor 1964-ben az RA272 névre keresztelt 1,5 literes V12-es motorjával beszállt a bajnokságba. A legtöbb F1-es autó két külön szereplő, a karosszériatervező és a motorgyártó együttműködéseként jött létre, a Honda azonban az egész versenyautót maga tervezte – és ezzel egy mindössze három tagot számláló klub tagjává vált. A motort szokatlan módon keresztirányban szerelték fel. A Honda már ekkor is komoly szakértelmet tudhatott magáénak a versenymotorok tervezése terén, amelyeknél a magas fordulatszám bevettnek számít, ezért rendkívül magas fordulatszám-határértéket tudott elérni. Az 1965-ös Mexikói Nagydíjon, mindössze a Honda második szezonjában Richie Ginther amerikai pilóta megszerezte első F1-es győzelmünket.

A Formula–1 ezután 3,0 literes motorokra váltott. 1967-ben debütált az RA300 versenyautó, amelyben a Honda V12-es motorja a neves versenymérnök, Eric Broadley által Nagy-Britanniában tervezett alvázzal találkozott – ezúttal John Surtees állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A Honda azonban 1968-ban kivonult az F1-ből, részben azért, hogy az amerikai autópiacra való belépésre fókuszálhasson a Civic modellel, másrészt pedig a Honda versenyzője, Jo Schlesser iránti tisztelet jeléül, aki egy baleset során életét vesztette.

1983-ban a Honda motorbeszállítóként tért vissza, és ezzel rendkívül sikeres időszak kezdődött számunkra: V6-os turbó, V10-es és V12-es motorokat gyártottunk, amelyek számos versenyt és bajnokságot nyertek. 1988-ban egy kivételével minden versenyt Honda-motorral rajthoz álló autók nyertek – közel hibátlan szezont zárhattunk.

A Honda 1993-ban ismét maga mögött hagyta a Formula–1 világát, hiszen eddigre mindent elértünk, amit szerettünk volna. 2000-ben azonban ismét visszatértünk: először csak motorszállítóként, hamarosan azonban saját F1-istállót alapítottunk. Jenson Button nagyon sokszor nyújtott kiemelkedő teljesítményt a csapatban, de csak egyszer sikerült nyernie, 2006-ban Magyarországon.

A globális pénzügyi válság hatására a Honda ismét távozott a Formula–1-ből, és a közúti autókra összpontosított, de 2015-ben visszatértünk, és motorokat szállítottunk a McLarennek, a Scuderia Toro Rossónak (amely ma Scuderia AlphaTauri néven versenyez) és a Red Bull Racingnek. Az F1 hibrid korszakának első győzelmét Max Verstappen aratta a Honda színeiben, a 2019-es Osztrák Nagydíjon. A Honda legutóbbi győzelmét is Verstappennek köszönhetjük, 2021 elején Olaszországban futott be elsőként a célba.

Mit ért el a Honda az F1-ben?

A Honda 2021 elejéig hat évtized alatt 29 szezonban állt rajthoz konstruktőrként vagy motorbeszállítóként, és a következő sikereket érte el:

• 6-szor nyertünk konstruktőri világbajnoki címet, négyszer a McLaren és kétszer a Williams partnereként

• 5-ször nyertünk világbajnoki címet: Ayrton Senna (3), Alain Prost (1) és Nelson Piquet (1)

• 78 Formula–1-es nagydíjon értünk fel a dobogó tetejére

• Autóink 81-szor indulhattak pole pozícióból

• 67 alkalommal futottok a leggyorsabb kört a Formula–1-es nagydíjak történetében

Milyen technológiákat hozott el a Honda az F1-be?

A HondaJet repülő turbó sugárhajtóművében használt tengely- és csapágy-technológiák helyet kaptak a legújabb Formula–1-es motoregységünk MGU-H (motor-generátoregység, hő) megoldásában, amely összegyűjti és felhasználja a motor kipufogórendszere által kibocsátott hőenergiát. A HondaJet számára kifejlesztett kompresszor- és turbinatechnikákat az F1-es motorunk turbófeltöltőire is alkalmaztuk, ami javította a hatékonyságot és az általános teljesítményt.

A Honda motorkerékpárjaiban használt henger galvanizálási technológiákat szintén felhasználtuk a Formula–1-es versenyautónk motorjánál a megbízhatóság és a leadott teljesítmény javítása érdekében, míg a Honda közúti autóinak motorjainál használt VTEC változó szelepvezérlési rendszer az F1-es motoregység tervezésében nyújtott segítséget.

Az általunk jelenleg használt F1-es motoregységek 20%-kal több teljesítmény leadására képesek, mint a korábbi nem hibrid motorok, ugyanakkor 26%-kal alacsonyabb a CO2-kibocsátásuk. A motoregységek hatékonysága 29%-ról 50% fölé emelkedett.

Milyen hatással volt a versenyzés a Honda közúti autóira?

A Formula–1-ben az autó motoregységének szigorú, ráadásul egymásnak ellentmondó feltételeknek kell megfelelnie. A gyors köridők eléréséhez és az előzéshez nagy teljesítmény szükséges, de az előírt üzemanyag-fogyasztás miatt a motornak rendkívül hatékonyan kell működnie. Az F1-es motoregységek optimalizálása során gyűjtött tapasztalatokat a Honda e:HEV i-MMD közúti autóinak energiahatékonyságát javító vezérlőrendszerekben is alkalmaztuk.

A Honda a Formula–1-es motoregységek fejlesztése során a turbófeltöltők teljesítményjavítása terén is számtalan hasznos ismeretet szerzett, amelyeket természetesen a közúti járműveinkben használt turbóegységekbe is beépítettünk. A jövő autóiban valószínűleg helyet fog kapni az F1-es motorok hatékonyságának javításáért felelős MGU-H rendszer, amellyel minden liter üzemanyagból még több energiát tudunk majd kisajtolni.

Miért hagyja el a Honda az F1-et?

Az autóiparban egyre hangsúlyosabb céllá válik a karbonsemleges járművek kifejlesztése: az ágazat a Honda szerint évszázadonként egyszer előforduló jelentős átalakulások elé néz. Ezek a célkitűzések jelentős kihívások elé állítják kutatás-fejlesztési részlegünket. A Honda meglátása szerint úgy adhatunk a lehető leghatékonyabb választ ezekre a kérdésekre, ha a vállalati erőforrásokat a jövő motoregységeinek és energiahatékony technológiáinak kidolgozására áldozzuk.

Ez azt jelenti, hogy hibrid gépkocsikat és akkumulátoros elektromos járműveket (ilyen például a Honda e), valamint hidrogénüzemű elektromos autókat fogunk fejleszteni, valamint tovább finomítjuk meglévő modelljeinket. Az átállás részeként a Honda 2020 áprilisában létrehozott egy új központot Innovative Research Excellence, Power Unit & Energy néven, amely új motorok és energiatechnológiák kidolgozására fogja használni a Formula–1 világában felhalmozott tudást.

Mi lesz azután, hogy a Honda távozik az F1-ből?

A Honda a teljes 2021-es szezonban motorokat biztosít a csapatainak. Elkötelezettek vagyunk partnereink iránt, amit az évad első versenye, a Bahreini Nagydíj is bizonyít, ahol Max Verstappen a Honda-motorral működő Red Bull RB16B kormánya mögött megszerezte a pole pozíciót, és kevéssel lemaradva második helyen futott be.

A csapatok 2022-es és további jövője is biztosított, hiszen a Honda egyezséget kötött a Red Bullal: F1-es motortechnológiáinkat átadjuk egy új vállalat, a Red Bull Powertrains számára. A Milton Keynes városában, a Red Bull Formula–1-es csapat főhadiszállásán belül működő Red Bull Powertrains a Honda tervein alapuló versenymotorokat fog építeni. A Honda hivatalos beszállítóként távozik ugyan a bajnokságból, de hibrid hajtásláncai 2022-ben és azután is versenyben maradnak a Red Bull és az AlphaTauri csapatának köszönhetően.